doglotttehen - G-Portál

AJÁNLOM AZ OLDALT

Tartalom

Menü

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

Bejegyzések - ne ijedj meg nagyon

ÚR IS TEN!!!

Pedig ateista vagyok. Nagyon is. De azért ez durva. Megyünk Prágába. Holnap. Reggel. Korán... De mindegy is, mert Aerosmith kocrtre megyünk. Tudom mire gondolsz :én mázlista De sok pénzt fizetek érte O.O De lehet, hogy most azon tanakodsz, mi az az Aerosmith, de akkor nem érdemed meg, hogy belinkejjem neked. Akkor nem állok veled szóba. Ha meg nagyon érdekel, bár ugyse, akkor meg guglizz rá. Majd írok róla beszámolót, a bő mennyiségű olvasóm számára. Jó tudni ha olvasnak, pedig nem is. Csók.

Vóóóótam kispalin. gyehh.

FISINGONORFŰ

Szóval csak mer. Hajnali 3 van és drága Huciméknál csövülök oszt nemtok magammal mit kezdeni. Má zongoráztunk és gitároztunk mindkettőt inkább csak Huci. Senkitől nem várom el hogy megértést tanusítson szerény elmebeteg személyem iránt, de nem esne rosszul. Szóval voltam Kispál és a borz koncerten, annak ellenére hogy nem vagyok valami bitang pusztulatosan nagy rajongó denembaj. Hucimér elmentem oszt meg jó vt. akármitis mond aza sültbarom. Ő nagyon élvezte és állítja hogy kitombolta magát de ha neki ez vt a kitombolás akko nemis értem a beatrice koncertet hogy bírta. Jó volt leszámítva hogy egész nap nem ettem egyebet mint egy muffint, és még hányingerem is volt, de ez egy jó párosításbnak bizonyult ugyanis így nem vt mit kirókázni. Pedig az előttem álló kidobófaszi a széles úszóüvállával jó céltáblának tűnt de inkább hanyagoltam. szóval egy mukk szöveget nem tudtam leszámítva hogy emese mossá indul a buszod menny haza szépen láccik hogy tudod hogy meg vagy bolondulva és holnap ne gyere újra ne gyere újra... meghogy haazéletben nincsmá több móka akko kidöglünk. Hiányzott a minimális alkovolszint. egy jó sörösbor nem ártott volna. igen, sörösbor. nem ittatokmég? neis. Hihetetlenmód őrűt vagyok hogy képes vagyopk és közzéteszem ezt a bejegyzést, de nincs okom aggodalomra annak függvényében hogy senki sem olvassa a blogomat. Hál istennek - bár ateista vagyok. Najóccakát oszt meg megyek kólát vedelni, merkülönben beszunyálok. Na akkó csőbabinéni.

Tudod ki az a Woody Allen?

Mai napom szintén oltári magas iq szintet követelt meg. Az iskolában drága barátnőm Huci, és én voltunk az ügyeletesek, és mint mindennap, ma is szörnyen lekötött minket a sulitársaink irritálása, így egész nap a folyosó rémét játszottuk. Hucira a minap rátört a Woody Allen imádat, így először egy pár embert megkérdeztünk, hogy tudja e ki az a Woody Allen, csupán kíváncsiságból, mennyire hanyagolják a korunkbeliek az agyuk amaz részét, amelyikkel olvasni tudnak. Én is közéjük tartoztam, pár napja még én sem tudtam valami sokat Woody Allenről, és annyira ma sem izgat a téma, de mint azt már említettem, szeretem szekálni az embereket, így jó poénnak tűnt mindenkit lehülyézni : Jesszus, de hülye vagy, nem tudod ki aza Woody Allen?! Elszomorító eredményt kaptunk, ugyanis mint kiderült, a diákok 99,9 % -a nem tudja ki ő tulajdonképpen. Többszáz gyerekből 1, mondom egy ember tudta. Később transzparenst gyártottunk: Tudod ki az a Woody Allen? . Nem tudták.

www.youtube.com/watch - jólvan... okosgyerek. Ő tudja ki az a Woody Allen. Hát persze.

NEMAKAROKÍRNIBIOSZBÓL; NEMAKAROKÍRNIBIOSZBÓL; NEMAKAROKÍRNIBIOSZBÓL; NEMAKAROKÍRNIBIOSZBÓL; NEMAKAROKÍRNIBIOSZBÓL; NEMAKAROKÍRNIBIOSZBÓL; NEMAKAROKÍRNIBIOSZBÓL; NEMAKAROKÍRNIBIOSZBÓL; NEMAKAROKÍRNIBIOSZBÓL. Gondoltam szólok. -.-"

A Föld napja, avagy mi a francot akar a nép?

Nos, tegnap volt a Föld napja, és ennek rendje, módja szerint elkezdtem erről is betűt vetni, de nem ment. Nem kicsit nem ment, nagyon nem ment. Mert ugyebár az ember leír némi információt a kevésbé olvasott okosok számára, de azt mégse engedheti meg magának egy lány, aki egykor újságíró szeretne lenni, hogy efféle sablonos, és szürke információáradattal bombázza meg a nem létező olvasókat. úgyhogy alig egy nap elteltével visszaolvasva töröltem kb. 5 soromat, amit megkockáztattam közzétenni. Szóval annyit megtudtam hogy a ,,Föld napja" mozgalmat egykoron egy kedves Devis Hayes nevű, akkoron egyetemi hallgatónak titulált férfi kezdte meg, és mára elért valamit. Nem sokan ismerik ennek ellenére sem a nevét. Ha netán bárkinek kedve lenne megkérdőjelezni a bejegyzés címét, elmagyarázom, hogy mi is történt. Én kis városomban - nem mondom meg hol élek, mert a folytatás során nagyon elítélnétek a helyet - uralkodik a baromság. És ezt a város vezetősége vehetné építő kritikának is, de nem terveztem hogy az arcukba köpöm. Szóval amíg délután vártam a buszomra, észrevettem, hogy miközben a munkások szörnyen el vannak foglalva fizetésük megkeresésével, vagyis felásták a főteret, két vagy netán három - hirtelen nem tudtam, megszámolni - rettentően elszánt idióta megpróbálta szellemileg felcsigázni az arra járókat. Ama tevékenységükkel, hogy egy A/3-as plakátot szorongattak, amit frappánsan kidekoráltak egy zöld kerettel, és még közelről is alig olvasható betűmérettel igencsak hosszú szöveget karmoltak fel rá. Igen, tüntetés volt a javából. Ezt nevezem. Szóval ha valaki erre tévedne nehogy elkeveredjen ebben a káoszban. Eltérve a kisvárosi őrültektől, igen a Föld napja biztos hasznos, és azok az alapítványok, és mozgalmak is, amik ilyesmivel foglalkoznak, de akármennyire törik a nagyemberek az okos kis fejüket, a világot nem tudják megváltani.

A Föld napja mozgalom egyik jelmondata, hogy ki mondta hogy nem tudod megváltoztatni a világot. De eez hülyeségkérem. Jólvan, kedves, okos naív kislány szedd csak össze a szemetet az utcán. Senki ne értsen félre - bár eme veszély nem fenyeget annak függvényében, hogy egy élőlény sem olvassa - a környezetvédelem igen is fontos. Ez szerintem is így van, de attólmég hogy egy embert, egy osztályt, egy iskolát, de ha még egy egész várost rá is vesznek hogy szedjen szemetet, a világ nem változik. És csinálhatnak erről akármennyi fondorlatos, és elrettentő filmet, az is csak kereskedelmi célra készülne. A népeknek könnyű beadni hogy a nagy emberek is változtatni akarnak a dolgokon. Bárcsak tudnék nekik hinni. De ne ábrándítsak ki senkit a naív álmaiból, a világ egy szép nagy vattacukor, csak sok minden beleragadt már, aminek nem kellett volna...

Evóótunk. Mámegin.

Szóval ezévben ahónap nemeznapjántörtént, hogy Huci baráném és én megint túl sokáig élveztük egymás társaságát, és ez rosszat tesz a világnak. Nagyon rosszat. Szóval meghívtam őt egy ,,ittalvós" bulira, szerény hajlékomba, amely egy fáról lelógó, öreg, kb 1,5 x 2 mes, immár a Kecsmó nevet viselő faház. Igen, a fáról lóg le, és az ajtóhoz először egy szar állapotban lévő lépcsősor, majd egy szintén ilyesmi állapotban lévő függőhíd vezet. Jó kis hely ez. Bent faltól falig matracok, plédek plédeken, kacatok kacat hátán, és a falakon a szívemhez közel álló képek, pölö egy bacardis alátét, melyet egykor jószívűen lenyúltam egy étteremből, Steven Tyler fotói, és hasonlók. A fő atrakció a láda. A kék láda. A kék láda, melybe ezúttal teli sörös- és sherrys üvegek, illetve kóla, energiaital és további kedélyjavítószerek kerültek. Szóval Hucival megérkeztünk, és megmutattam neki a szentélyemet, ami tetszett neki. Nagyon tetszett. Szóval ott semmittettünk egész délután, majd vacsi ( szintét fönt ) és elbúcsúztunk a család többi kitevőjétől, és felköltöztünk. Úgy éjfél körül elkezdtük sherryskólával (jólhangzikmi? ) a piramis nevű kellemes kis játékot játszani, amibe igen, megvert. aztán speedeztünk. legalábbis én xD nomindegy. Úgy hajnali egy körül már nagyon jó volt a kedvünk, és felhívtunk egy hozzánk hasonlatosan jóarc akárkit, és sikerült vonalban tartanunk több mint egy és negyed órát. Közben elszórakoztattuk, de másnap csak ő emlékezett a mondandóinkra. (Valami világít, ja az a lámpa. ) Szóval végül mikor lemerült a telefon, és az egyoldalú csevegés abbamaradt, sétáltunk. Meg árkot másztunk, és betörtünk saját magunkhoz. Aztán megint sétáltunk. Huci egy sárga thaiföldi kimonoban, én pedig a báttya kifordított pulcsijában nyomultunk. Útközben rápippantottunk, és így elvoltunk. ismét. Vagy inkább...még mindig. Szóval úgy 4 óra tájban hazaestünk, szó szerint, és kiültünk a függőhídra egy egy hálózsákba csomagolva. És említést tennék még az azelőtt pár órával történt integetős esetről, igen, integettünk. A szívszerelmemnek.Naszóval kiültünk egy sörösüveggel a kezünkben a Beatles Here Comes the Sun című dalát hallgatva meg akartuk nézni a napfelkeltét. Ugyan is korán kel fel a nap. Korábban mitn szokott, mert aznap volt szentivánéj. Szóval minden romantikus és drámai lett volna, de ekkor esett meg a Huci által már elhíresült mutykulós eset. Most biztos furcsán meredsz a képernyőre, és azon tanakodsz, hogy elkattintasz erről az oldalról. Csak nyugodtan. Mindenki mentse az életét amíg lehet. Mert gyün a polip. Szóval ott ültünk szappanoperába illően kellően benyomva, és vártuk a napot. Jött is az, csak nem ő egyedül. Ugyanis találkoztunk egy élőlénnyel ( legalábbis úgytűnt hogy él ) ami akkora volt mint egy egészen pici valami, és mutykult. Hogy ez a szó miből keletkezett, arról halványnarancssárgászöldes fogalmam sincsen, de aznap abban a percben kreálódott. Az biztos. Szóval a csápjaival hadonászott, és ezért volt ő a polip. Szóval elővéve a paraszt akcentusunkat, bemenekültünk a faházba a mutykuló polip elől. Aztán meglocsoltuk sörrel és vízzel, mámértne alapon, és egyszer csak eltűnt. Ekkor azonban már jócskán világos volt, és így jártunk. Hülye mutykuló. Gyütt és megüldözött minket.